Legelőször annak örültem, hogy teljesen véletlenül találtam a "kisteszkóban" limonádés jégkrémet, ami nagyon finom és megmentett a hőségsokktól. Aztán annak nem örültem, hogy miután fél liter kólával kényelembe helyeztem magam a kivetítő előtt és felhangzott az argentin himnusz, végkimerülésben kimúlt a projektor és ezzel együtt az én meccsnézési lehetőségem. Így kólástól, mindenestül átrohantam tíz munkásbácsin, egy kalleren megdöntve a meccsre futás szabadtéri világcsúcsát bevetődtem egy étterembe (Ez volt az igazi A lé meg a Lola -true story).
Szóval annak nagyon örültem, hogy a 8-ik percre már ülve szakadt rólam a víz és vezetett Németország. (Illetve, hogy így is maradt 90 percen keresztül, mindkettő: Ültem és vezetett Németország.)
Szóval annak nagyon örültem, hogy a 8-ik percre már ülve szakadt rólam a víz és vezetett Németország. (Illetve, hogy így is maradt 90 percen keresztül, mindkettő: Ültem és vezetett Németország.)
