Ejnye, a németek veresége úgy letört mindenkit, hogy már örömködni sem tudtok? Sebaj, majd én örömködök, engem csak kicsit legyintett szíven...
Szóval: örülök, hogy ma a "Dunántúl legszebb mozijában" megnéztem az öcsémmel a 9-et, ezzel is finoman feljevítva az idő előtt kialakult borzalmas ízlését (Képes volt egy nap kétszer végigbambulni a Maszk fiát, teljes kétségbeesésbe és idegbajba taszítva ezzel az egész családot, de főleg persze szegény nővérkéjét...), és hogy szintén nagyon finoman (és persze teljes titokban) elhasználhattam az összes buborékfújóját... Lötyijét... (Hé, valamit valamiért! A mozijegy amúgy is drágább volt... Meg különben is; amiről nem tud...)
...Ééés még nincs vége a napnak, szóval jöjjetek, ti boldog pillanatok, hadd körmöljelek le titeket, mert meccsek nélkül fenemód unatkozom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése